Az örökké álmos Kismalac és az örökké éhes pici Pók

Itt ül a fűben egy kismalac
Pöndör füle lóg, szeme lecsukódik
A szuszogása egyre halkul
Ne keltsétek fel még véletlenül sem
Hiszen egy lepkéről álmodik
Aki a felhő szélén ül és nektárt majszol

De jön a pici pók
Lábacskái járnak
Fonalat sző folyton azt mormolja:
Éhes vagyok, nagyon éhes
Nem adnál egy kis legyet, kérlek?
Az álmodat is megenném ha lehetne
De inkább legyecskét kérnék!

A kismalac csak sóhajt egyet
Hisz tegnap is ettél egy egészet!
Én meg csak aludnék egész nap
A párnám puha a takaróm meleg
Bár a fonalad olyan szép háló
Oda is lefeküdnék ha lehetne
Csak egy percet, csak egy picit naaa

A pók eszik a malac alszik
A fa tövében most béke van
Együtt esznek, együtt álmodnak
Az álmos kismalac és az éhes pici pók