BEM évzáró

„BEM-es szívek ünnepe”

Ma együtt állunk, egy nagy csapat,
BEM-es szívekben fény szakad.
A sok nap után most csendben ül,
ki fáradt, ki vidám, ki mesélni készül.

Tanórák zaja még bennünk él,
a folyosón futás, a reggeli kérd: „Mit remél?”
De most ünnep jön, melegség, fény,
összeköt minket minden közös élmény.

Refrén:
Mert egyek vagyunk, ha jön a tél,
mosolyból épül a BEM-ből a fény.
Kéz a kézben áll a tantestület,
így lesz szebb minden ünnepi üzenet.

Volt könnyű napunk, és volt sok nehéz,
néha a türelem is határszélre ért.
De mindig akadt egy jó szó, egy társ,
akihez odaléptél: „Figyelj, benned is van varázs.”

A gyerekekért dobban minden szív,
a tanítás bennünk halkan még tovább hív.
S mire a december lassan ideér,
megszépül minden: a munka és a remény.

Refrén:
Mert egyek vagyunk, ha jön a tél,
mosolyból épül a BEM-ből a fény.
Kéz a kézben áll a tantestület,
így lesz szebb minden ünnepi üzenet.

Most töltsük együtt e kis ünnepet,
rólatok szóljon, rólunk szóljon, a szeretet.
Hadd csengjen bennünk: jó itt lenni,
BEM-es családból nem vágyunk elmenni.

S a karácsony fénye, ha újra kigyúl,
szívünk is nyugszik, a rohanás megnyúl.
Köszönjük egymást, a sok közös percet –
ez a mi dalunk, a tantestület szíveket.

Refrén (zárás):
Mert egyek vagyunk, ha jön a tél,
mosolyból épül a BEM-ből a fény.
Egymásra nézve most ünnep üzen:
BEM-esnek lenni — ajándék nekem.