A szerelem szárnyán

Oly könnyű volt, mikor rám néztél,
A szívem lassan mégis szélvész lett.
Egy perc elég volt, hogy megértsem,
Nélküled minden napom félrecsúszott csend.
Refrén
Mert te vagy a fény, ha rám sötét borul,
A hang, amely a csendből visszaszól.
Te vagy a szó, amit a szív kimond,
A szerelem bennem érted élni hív, bolond.
Vers 2
A két kezedben otthont érzek,
Ha messze jársz, a vágyam mégis visszahív.
A szívdobbanásod közel érzem,
És összeáll a világ, ha hozzád ér a szív.
Refrén
Mert te vagy a fény, ha rám sötét borul,
A hang, amely a csendből visszaszól.
Te vagy a szó, amit a szív kimond,
A szerelem bennem érted élni hív, bolond.
Híd
S ha néha félek, te majd átkarolsz,
Látom a jövőt a szemedben valahol.
Nem kell több válasz, tudom már,
Veled a holnap mindig rám talál.
Refrén (vég)
Mert te vagy a fény, ha rám sötét borul,
A hang, amely a csendből visszaszól.
Te vagy a szó, amit a szív kimond,
A szerelem bennem újra élni hív, bolond.