Rossz hely

Nem vagyok jó helyen”

(1. versszak)
Felkelek reggel, de nem várok semmit,
a falak néznek rám, mint régi szellemek.
A csend hangosabb, mint bármi más,
nem tudom, hol van az, amit elvesztettem már.

Kint az utcán minden szürke,
minden arc csak másik tükre.
Nincs mosoly, csak mozdulat,
és én se érzem, hogy tartozhatnék oda.

(Refrén)
Nem vagyok jó helyen, nem vagyok boldog,
valahol félúton maradtam ott.
Nem találom már, ki voltam régen,
nem vagyok otthon, csak idegen a fényben.

(2. versszak)
Kávé a kezemben, hideg mint a lelkem,
nézem a várost, de nem érzem benne semmit.
Minden út elvisz, de egyik se hozzád,
és ha szól is a dal, bennem csak zaj marad.

A múlt még súg, de már nem hiszek neki,
túl sok álmot temettem el éjjelente.
Ha kérdeznéd, mi bajom van,
csak annyit mondanék: nem tudom pontosan.

(Refrén)
Nem vagyok jó helyen, nem vagyok boldog,
valahol félúton maradtam ott.
Nem találom már, ki voltam régen,
nem vagyok otthon, csak idegen a fényben.

(Híd)
Talán egyszer még megtalálom,
amit elrejtett a világ tőlem.
Talán majd újra lesz miért,
ha végre nem félek az úttól, ami előttem.

(Utolsó refrén)
Nem vagyok jó helyen, de még élek,
és néha érzem, hogy van reményem.
Nem vagyok boldog, de nem adom fel,
mert egyszer majd hazaérek — egyszer még elhiszem.