Szilvi – A mi szívünk ritmusa

[1. versszak]
’72 őszén jött egy fény az égre,
Mosolya ma is ott ragyog minden képen.
’90-ben János szívét elnyerte,
Egy szerelem, ami örökre beleégett.

Jött Sziszi, majd Márk is hamar,
A házban szólt a nevetés, a zaj.
Aztán újabb csoda, két testvér még,
Egy színes történet, amit írt az élet rég.

[Refrén]
Szilvi, te vagy a mi szívünk ritmusa,
Minden napban ott a mosolyod dala.
Gyerekeid, unokáid körülötted,
Te vagy a fény, mi újra összeköt minket.
Oh-oh, Szilvi, táncol a múlt és a jelen,
Veled minden nap egy új szerelem!

[2. versszak]
Sziszi hozta Hannát, újra nevetett a ház,
Aztán Máté, Martin, Roli, Alíz is már.
A család nőtt, mint nyár végén a napraforgó,
A szíved alatt mindenki megtalálta a jó szót.

Konyhában szólt a régi sláger,
Te énekelted: „Szép volt, jó volt, ennyi kell már…”
Annyi emlék,