... hogy tudd ...

Versszak 1
Hittem, hogy nem vár rám semmi az életben,
Szürke napokban éltem, üres csendben.
Aztán megjelentél, fényt hoztál nekem,
És minden más lett bennem hirtelen.
Beszélgetésből indult, csendes szavakból,
Soha nem gondoltam, hogy szerelem lesz abból.
Minden nap egy kicsit közelebb húztál,
Lassan a szívem titkát megnyitottad nálam.
Mindennap te vagy az első és az utolsó gondolatom,
Reggel is este is hozzád tér vissza a dalom.
Versszak 2
Megcsókoltad a nyakam, odahúztál magadhoz,
És éreztem, hogy ez a pillanat örökre szól.
Később az ajkad forrón a számhoz ért,
És abban a csókban az egész világ bennem élt.
Két éve már …
Vannak percek, amikor vad a vágy,
Máskor a csendben ölel át a világ.
De mindig tudom, hogy ott vagy nekem,

Refrén
Te jöttél, s hirtelen minden nap veled ébredek,
Mindennap te vagy az első és az utolsó gondolatom, titokban suttogom ezt.
Titkos pillantás, videóüzenet — csak mi ketten érezzük ezt.
Amikor szorosan ölelsz, elszáll minden félelem,
Én vagyok a világ legboldogabb embere — veled.

Versszak 3
Videóüzenetekben szól a szívünk,
Minden nap újra szép nekünk.
Egymás titkai vagyunk, senki más nem érti,
A mi történetünket nem lehet elmesélni.
Titkos pillantások lopva a munkahelyen,
A szívem megremeg, ha rád nézhetek csendben.
Amikor kettesben vagyunk, nincs több zaj,
Csak a szívdobbanás, ami hozzám szól.
Érzem az illatod, érzem, hogy fogsz erősen,
Mintha soha nem akarnál elengedni engem.
Versszak 4
Közös csengőhangunk szól, közös dalunk kísér,
Amikor felcsendül, tudom, hogy a szívem benned él.
Olyan szorosan ölelsz, mintha örökre tartanál,
S ha rám mosolyogsz, minden gond megszűnik már.
Mi ketten mindig megtaláljuk egymást.
És tudom, hogy melletted minden álom életre kel,
Mert te vagy az, akiért a szívem dobogni mer.
Refrén
Te jöttél, s hirtelen minden nap veled ébredek,
Mindennap te vagy az első és az utolsó gondolatom, titokban suttogom ezt.
Titkos pillantás, videóüzenet — csak mi ketten érezzük ezt.
Amikor szorosan ölelsz, elszáll minden félelem,
Én vagyok a világ legboldogabb embere — veled.

Híd (Bridge)
Mert te vagy az, kihez szívem visszatalál,
Ha a világ szétesik, csak te vagy, aki vár.
Nélküled minden nap csak árnyék volna,
De melletted minden pillanat csoda.
Kérlek, Macim, soha ne engedj el,
Ölelj úgy, mintha örökké tartana ez.
Mert veled boldogság a lét, nem csupán emlék,
Te vagy minden dalom, minden szívverés.