Baba, az élet velünk van

Egy kacsintós smiley volt a kezdet,
Nem sejtettük, hogy ez lesz a recept,
Most itt van két gyerek, kis kezek, nagy zaj,
De szívből nevetünk, ha minden szét van jaj.

Te anyának hívsz, én pedig apának,
Ha valamit akarsz, akkor babának.
Lacika nyugodt, igazi kis angyal,
Zsuzsi meg verekedik – nem bírja haraggal.


Baba, ez az élet velünk van,
Nem kell más, csak egy kis bújás este a kanapén halkan,
Én etetlek téged, és boldog vagyok nagyon,
Főleg ha a mérlegen a számok nagyon nagyok.
Jövőre talán elveszel, ha a kert is engedi,
Mert Lacikának ez a nagy vágya, hogy egybekeljenek a szülei.
Hét év, hullámvasút volt az utunk,
De melletted minden más csak háttérzaj és dekoráció.

Én a sütit keverem, te a steak-et forgatod,
Szarvashús a legfinomabb, ha te készíted a falatot.
Mester vagy a konyhában, de ez csak mellékes,
Nappal az elhunytakat méltósággal kíséred,
Majd ha eljön az este, termovízióval a vadat keresed.

Volt bőven hullámvasút az utunkon,
De ez a mi sztorink, és így vagyok otthon.


Baba, ez az élet velünk van,
Nem kell más, csak egy kis bújás este a kanapén halkan,
Én etetlek téged, és boldog vagyok nagyon,
Főleg ha a mérlegen a számok nagyon nagyok.
Jövőre talán elveszel, ha a kert is engedi,
Mert Lacikának ez a nagy vágya, hogy egybekeljenek a szülei.
Hét év, hullámvasút volt az utunk,
De melletted minden más csak háttérzaj és dekoráció.


Ha Zsuzsi nevet, Lacika csendes,
Két külön világ, de együtt tökéletes.
A házban rend sose lesz, de szeretet van,
És abban úszunk, mint palacsinta lekvárban.

És ha szól a Misi, csak nézünk halkan,
És a könnyeink jönnek – ketten, hangtalan.
Az a dal mi vagyunk, minden hangja mi,
A múlt, a jelen – és a mi kis örök filmbeli.

Baba, ez az élet velünk van,
Lehet kalandos, lehet zajos, de sosem unalmas,
Én etetlek téged, és boldog vagyok nagyon,
Főleg ha a mérlegen a számok nagyon nagyok.
Nem tökéletes – pont ezért igazi,
És veled az egész világ csak... hab a tortán, ami csokis.