Barátom

Barátok, akiket az élet összefújt,
Közös nyár, ami szívünkben kigyúlt.
Együtt nevetünk, álmodunk, szárnyalunk,
Örökre megmarad, amit ma lángolunk.
Egy este kezdődött, egy hangos szobában,
Nevettünk mind, egy hullámot fogva.
Történetek szőtte az éj selyemfonalát,
És azóta őrzünk minden pillanatát.
Az első találkozás, csak néhány szó,
Mégis éreztem, hogy ez mindent átíró.
Együtt éljük át, amit más csak álmodik,
A múlt emléke bennünk örökre itt lakik.
Balaton-parti éjszakák, tábortűz lángja,
Ami köztünk van, az nem hétköznapi dráma.
Barátok, egy család, ami szívből fakad,
És két szív, ami egymásban otthonra akad.
Barátok, akiket az élet összefújt,
Közös nyár, ami szívünkben kigyúlt.
Együtt nevetünk, álmodunk, szárnyalunk,
Örökre megmarad, amit ma lángolunk.
Nyári estéken a csillagok alatt,
Közös álmok színeztek új falakat.
Két szív egymásra talált, lángra gyúlt,
Barátságunk szárnyán a világ elcsitult.
A jelenünk most is közös történet,
Minden új nap újabb örökséget vet.
Tervek, titkok, minden ott van a szívben,
Hogy bármi jöhet, mi nem esünk szét itt kint sem.
Kézfogások, nevetések, közös képek,
Örökké tartó emlékek, mind belénk égtek.
És ha néha az élet viharokat küld,
Együtt állunk széllel szemben, míg minden elsimul.
Barátok, akiket az élet összefújt,
Közös nyár, ami szívünkben kigyúlt.
Együtt nevetünk, álmodunk, szárnyalunk,
Örökre megmarad, amit ma lángolunk.
Barátok, akiket az élet összefújt,
Közös nyár, ami szívünkben kigyúlt.
Együtt nevetünk, álmodunk, szárnyalunk,
Örökre megmarad, amit ma lángolunk.