egy könnycsepp a szememben érted él, egy gyertya az asztalon érted ég. egy fénykép,mely őrzi az emléked, tőlem a lelked el nem téved. tudom,nem jöhetsz vissza,mégis mindig várlak, enyhiti hiányod, mikor álmomban látlak. az óra mutatója soha meg nem áll, ez a sors órája,és senkire sem vár. ha eljön az idő,bármennyire fáj, a gyertya kanócán pislákol a láng. senkinek sem könnyű,az elmúlás végleges, ez az óra pontos,és szélsebes.