Szelíd szél hűsítsd még az arcom érezze csavargó szívem, hogy bírom még a harcot, s te ott fenn lakó örök megfoghatatlan segíts elhinnem, hogy a csavargó lelke halhatatlan. Nincs senkim és semmim felettem gólya kelepel álmomat őrzi egy démon és cafkám kebele,
Lehet kopott csizmám talpán át én érzem az utat, nyáron simogat melegen, télen zord arcot mutat, tudom a fák nevét, s nyomomban kóbor eb ugat én érzem, hogy bennem a sors gonoszt hiába kutat refr: Rólam mondákat költ a szabad szellő, átlibben a patakon élt egy ember nincstelenen, de örökké szabadon.
Aki látta már az aszfalt felett játszó délibábot az érezte a végtelen vándor szabadságot. Aki télen evett már szomjoltó havat az tudja milyen várni az életető tavaszt
Mondd őszintén tedd szívedre a kezed kettőnk közül ki gazdagabb mond ki hogyha mered Díszkoporsóm nem lessz s ha egyszer majd megpihenek elkapar valahol egy fizetett pribék vagy egy utcagyerek. refr: Rólam mondákat költ a szabad szellő, átlibben a patakon élt egy ember nincstelenen, de örökké szabadon.