Sötét a Konnektor

[Verse 1]
Nagy Jenő lakásán sötét az ablak
A falak között csak árnyak laknak
Váli Gábor régen járt erre
Fittyet hány a kérésre
A jelre

Nem kötötte be a villanyt
Az égő halott
A konnektorokba rozsda fagyott
Lóg a vezeték
Mint kifordult ér
Ha belenyúlsz
Csak csend kísér

[Chorus]
Sötét a konnektor
Némák a falak
Nem szól a rádió
A terek hallgatnak
Elfelejtett szobákban áll az idő
Itt maradt a por
Ő az egyetlen őr

Sötét a konnektor
Villan a fejben
Ott ég minden fény
Amit kívül kerestem
Ha felkapcsolnám
Ki ülne velem szemben?
Csak egy üres szék
Meg egy régi lepedő leng benn

[Verse 2]
Nagy Jenő az ajtóban áll
Nem lép be
Kulcs csörren a markában
Mégse
Küszöbön torlódik minden év
Az előszobaszőnyeg mindent végignéz

Váli Gábor képe ferdén a falon
Fáradt keret
Szögön billeg a napon
De ide nem süt be
Csak a múlt fénye ér
Mint kiégett lámpa
Ami már nem remél

[Chorus]
Sötét a konnektor
Némák a falak
Nem szól a rádió
A terek hallgatnak
Elfelejtett szobákban áll az idő
Itt maradt a por
Ő az egyetlen őr

Sötét a konnektor
Villan a fejben
Ott ég minden fény
Amit kívül kerestem
Ha felkapcsolnám
Ki ülne velem szemben?
Talán egy régi nap
Ahogy rám nevet csendben