Őrség

Éjfél üt az óra, nyomda fénye villan,
Dabas szívében, ahol az álom kihullan.
Tizenkét órás műszak, nem alszik a szem,
Őrködöm a csendben, ez a város az enyém.

Nyomdagépek hallgatnak, csak a neon zúg,
Kint a sötét utcán kutyák hangja fut.
Éjjeli őr vagyok, nincs pihenés ma,
A kártya pittyen, belépésre kész a kapu fala.

Fáradt a testem, de pörög a fejem,
Az idő lassan csorog, nem enged engem.
Munkaidő hosszú, tizenkét kerek óra,
De itt a helyem, ez az én valóm ma.