Az ősz igazi arca

[intro]
(szürke ködben nyúlik el a reggel, -fénysugár játszik a sárga levelekkel, -)
(lassan hull a lomb, aranyba öltve, -szép halottként zuhan a földre -)
(Lassan kúszik a nap az égre, -ködtakaró vár a szélre)
(tél nesze közelít, még halk és óvatos, -de a hajnal hideg ujja már fagyos)
(az Ősz ruhája, színekben pompázik, -de a ruha mögött már a halál vadászik)
(Tort ül az idő, hosszú csendes ünnepély, - A földön az elmúlás mindent lecserél.)
(Színes levelek hullanak mint a könnyek, -de a fák mélyén már a végzet gyökerez.)
(A csalfa őszt azért látod szépnek, mert arany színeivel elrabolja a szíved)
(minden gyönyörű színnel, csalfa levéllel -ködtáncos, tarka ruhás őszi réttel
már cinkosan a közelgő halál üzen)
( a temetést enyhítve, mindenkiben)