[Verse 1]
Hajnali négy, kapun csattan a zár,
Józsi már bent van, a késére vár.
Fehér kötényén piros a nap,
A mérleg nyelve előtte megáll.
[Chorus]
Balogh Józsi, csontozó király,
A vágóhídon nincs, ki nála bátrabbá válj.
Egy biztos mozdulat, rend lesz a húsban,
A műszak végén ő fütyül az úton.
[Verse 2]
Karcsi a ládát fél kézzel emeli,
Pista a kávét már rég kihűtve issza.
Józsi csak bólint: „Na, fiúk, haladjunk,”
S a sor úgy indul, mint vonat a sínen.
[Chorus]
Balogh Józsi, csontozó király,
A vágóhídon nincs, ki nála bátrabbá válj.
Egy biztos mozdulat, rend lesz a húsban,
A műszak végén ő fütyül az úton.
[Bridge]
Nem kér koronát, nem kér nagy szót,
Csak egy tiszta kést és forró teát.
Mikor a kapun túl feljön a fény,
Már meséli otthon a nap történetét.
[Final Chorus]
Balogh Józsi, csontozó király,
A vágóhídon mindenki rá vár.
Egy biztos mozdulat, rend lesz a húsban,
A műszak végén ő fütyül az úton.
Balogh Józsi, csontozó király,
Még sokáig zengjen a neve nálunk már!
Style of Music
Hungarian folk-rock with a gritty theatrical edge, brisk stomp-clap groove, dry acoustic guitar and bowed folk fiddle doubled by distorted electric guitar; verses stay lean and close, choruses open into gang harmonies and heavy toms, then a short fiddle-led instrumental break before a punchy final refrain. Male lead vocal in Hungarian, earthy baritone with clear diction; raw, live-room production, tight low end and unvarnished guitar tone.