Vállad, amely hazavár

[Verse 1]
Egy apának legszebb csodája,
Mikor fia nyílik világra,
Két kezében ringatja csendben,
Áldást kér rá minden reggelben.

[Chorus]
Fiam, fiam, drágább vagy mindennél,
Öreg napom botja te lehetnél,
Ha a lábam egyszer útra nem talál,
Legyen vállad, amely hazavár.

[Verse 2]
Évek szálltak, nőtt a kisgyermek,
Apja szeme büszkén követte,
Kis csizmából nagy út lett lassan,
Messze csengő idegen hangban.

[Chorus]
Fiam, fiam, drágább vagy mindennél,
Öreg napom botja te lehetnél,
Ha a lábam egyszer útra nem talál,
Legyen vállad, amely hazavár.

[Verse 3]
Felnőtt lett már, más lett a szíve,
Nem úgy fordul apja feléje,
A küszöbnél elnémul a szó,
Két szemében kihűl a régi jó.

[Bridge]
Nem haragszom, csak fáj a csendje,
Kérdés ül a deres fejemben:
Amit adtam, hová lett vajon,
Elfér-e még fiamban az oltalom?

[Chorus]
Fiam, fiam, drágább vagy mindennél,
Öreg napom botja te lehetnél,
Ha a lábam egyszer útra nem talál,
Legyen vállad, amely hazavár.

[Outro]
Ha egyszer majd megállsz az ajtómban,
Nem kérdezem, merre jártál,
Csak kitárom két öreg karom,
S visszafogad szegényes házam.