Apu

Ma öt éve,hogy lehunytad szemed
Nem jössz, nem hívsz engemet...
Már nem haragszok, hogy örökre elmentél
De nehéz elfogadni, hogy nem vagy többé
Mindig meghallgattál, ha kellett tanítottál
Akármit kérdeztem, mindig válaszotál
Már nem vagy itt, nem felel senki
Amikor fáj, nem ölel át senki...
Hiányod még mindig fáj nagyon
Én ezt megszokni nem tudom!
Hiányzol Apukám Nagyon Nagyon!

Drága Édesapám
Odaföntről figyel, már évek óta.
Jó lenne még karjaiba bújni
De nem lehet, neki el kellett menni.
Pótolni nem tudja senki
Sosem fog senki annyira szeretni
Minden nap gondolok rá
Nem csak ezen a napon
Hisz ő volt az én Apám
S mostmár örökké
Az égen ragyogó csillagom