Ma öt éve,hogy lehunytad szemed Nem jössz, nem hívsz engemet... Már nem haragszok, hogy örökre elmentél De nehéz elfogadni, hogy nem vagy többé Mindig meghallgattál, ha kellett tanítottál Akármit kérdeztem, mindig válaszotál Már nem vagy itt, nem felel senki Amikor fáj, nem ölel át senki... Hiányod még mindig fáj nagyon Én ezt megszokni nem tudom! Hiányzol Apukám Nagyon Nagyon!
Drága Édesapám Odaföntről figyel, már évek óta. Jó lenne még karjaiba bújni De nem lehet, neki el kellett menni. Pótolni nem tudja senki Sosem fog senki annyira szeretni Minden nap gondolok rá Nem csak ezen a napon Hisz ő volt az én Apám S mostmár örökké Az égen ragyogó csillagom