Patak

Lent a völgyben fürge patak
csörgedezik, tovaszalad.
Vihar dúlt még tegnap este,
a szép erdőt körbenyeste.
Sóhajtoznak az öreg fák,
megtépázott lombkoronák.
Hegy peremén kőtörmelék,
kettétört fák, vadgesztenyék
feslő háncsán esőcseppek,
villám égette bőrhegek
jelzik a szél hevességét,
őrzik az éjszaka vétkét.
A víz felett fahíd feszül,
felette gerlepár repül,
megpihent már a természet,
őszinte kis mosolyt érlel.
Csillag ragyog a dombtetőn,
virág nyílik a harcmezőn.