szk2

Nézlek csak, aludj én asszonyom,
Ébren vigyázom álmodat
Kikövezett sötét udvaromon
Talán az én álmom is meglátogat
Emlékből szőtt mesét mormol az éj
Melletted igaznak hiszem
Nézlek ahogy benned alszik a kéj
Aludj csak drágám, kedvesem
Vártalak már,s hogy itt vagy
újra kerek lett a világ
Minden szenvedélyünkbe olvad
S az érzés lassan tűzzé vált
Szeretlek, mint igazgyöngyöt
Bontottalak ki kagyló ruhádból
Mi moháságom alatt eltörött
Gondolatban talán rám vigyázol
Aludj,aludj csak kedvesem.