Búzamezőn

[Intro]
(Fenséges, lassú vonós bevezető, zongorafutamokkal)

[Verse 1]
Hol állsz, a búzaföld csodát terem,
Ha szárba szökken, életet varázsol,
S a telt kalásza ringatózva táncol,
Epedve várja égi cseppeket.

[Verse 2]
Pipacs virágja nézeget fel égre,
A közelben mennyi kedves vadvirág.
Mező csodája színes, tarka színvilág,
Menj tovább, ha vágysz ezernyi szépre.

[Verse 3]
Pipacsvirág színében láng lobog,
Virágos rét, mint a legszebb álom.
Elragad teremtés csodája, ha látod,
A messzeségben kék ég ott ragyog.

[Recitative]
(A zene drámaivá válik, felkészít a lovas érkezésére)
Idő, a nagy lovas röpít tovább,
Találja ott a sárguló kalászt,
A szemcse benne szép arany talán,
Az útra kész, keresse otthonát.

[Aria Finale]
(A teljes zenekar megszólal, hatalmas, emelkedett operai hangerővel)
S a csöppnyi élet, mit cipel magán,
Jövő reménye ember asztalán!

(A tenor megismétli a legfontosabb üzenetet, kitartva a magas hangokat)
A csöppnyi élet, mit cipel magán,
Jövő reménye ember asztalán!

[Outro]
(Hatalmas zenekari akkord, majd lassú, ünnepélyes elcsendesedés)
[Grand End]