Város

jaj, mennyi lázas erdőt jártam
fogoly vagyok egy földöntúli házban
sokrétre görnyedt az éjszaka kölyke
anyját, apját mind - mind kútbe ölve

jaj, mennyi fáradt lesben állás
földalatti vonatra várás
lehet blaha, rákóczi meg kálmán
az utolsó angyal mésem talál rám

ez is város de fejen állva
csontot húst egybe darálva
buda semmi, pest is ennyi
adhatsz de mégis csak kevesli

jaj mennyi hold, mennyi hídra
omlik, szöget a fakírba
mind a sírba, húsfasírtba
az igazság vak falra írva

sírni mégse, könny se maradt
ázok itt is, pest és buda
mindegy, úgyis csak a tudat
lélek nincs is, ugass kutya

hasadt farmer, szögek a sárban
vess meg ágyat, hadd daráljam
hadd lássam, mit is álmodsz
fejen állva szürke várost