Vonat

Amikor elmentél, azt hittem, meghalok.Nagyon fáj.
A fájdalom bennem azóta is zakatol
A peronon már senki sem jár
Az állomáson csak én maradtam és vàr.

A füst még őrzi, hogy itt voltál
......, hiába intek, messze jársz
Elvitt a vonat, üres a táj
De szívem minden este visszavár


Sín mellett állok, csönd vesz körül
A kihűlt levegő lassan rám nehezül
Nincs már utas, nincs lépés sehol
Csak az indulás hangja szól
A távolodó szerelvény elnyeli hangom
Kezem még integet, bár tudom ,hogy ez már nem lehet.

A füst még őrzi, hogy itt voltál
......, hiába intek, messze jársz
Elvitt a vonat, üres a táj
De szívem minden este visszavár


Nem tudom, merre visz az út
Csak nézem, ahogy a füst elfut
A peron kövén megáll a csend
Bennem a hiány újra felrebben
Ha visszatérsz, felismerlek majd
A szívem őrzi mindig a hangodat .

Talán a sínek visszafordulnak
Talán a távolságok elfogynak
Addig a nevem helyett is hívlak
Minden dobbanással hazavárlak
A füst még őrzi, hogy itt voltál
......, hiába intek, messze jársz
Elvitt a vonat, üres a táj
De szívem minden este visszavár
A peron néma, én még itt vagyok
A szívem vár, míg csak dobog .