Bármerre visz most az út
v4
@a a
Bármerre visz most az út
v4
@a a
가사
[Verse 1]
Bár a hétköznapok rohannak, s a távolság nagy úr,
Életünk más-más utakon vonul.
Ha ritkán is tudunk egymás szemébe nézni,
A szívünk megtanulta a távolságot túlélni.
[Pre-Chorus]
Egy régi képeslap a fiók mélyén,
Kézírásod őrzi a délután fényét.
Nem kell hozzá térkép, hogy tudjam, merre jársz,
Egyetlen mondatod hazatalál.
[Chorus]
Bármerre visz most az út, bennem helyed van,
A csendes napok közt is ugyanúgy megmaradsz.
Ha ritka is az óra, mikor összeér a két kezünk,
A távolság csak mérföld, nem választ el belül.
[Verse 2]
Más ablakból nézzük, ahogy véget ér a nap,
Másik város őrzi a kimondatlan szavakat.
De ha egyszer végre megérkezik a hétvége,
Egy csésze kávé mellett folytatjuk a mesét.
[Pre-Chorus]
Egy régi képeslap a fiók mélyén,
Kézírásod őrzi a délután fényét.
Nem kell hozzá térkép, hogy tudjam, merre jársz,
Egyetlen mondatod hazatalál.
[Chorus]
Bármerre visz most az út, bennem helyed van,
A csendes napok közt is ugyanúgy megmaradsz.
Ha ritka is az óra, mikor összeér a két kezünk,
A távolság csak mérföld, nem választ el belül.
[Bridge]
És mikor végre nem siet se perc, se vonat,
A válladon pihen majd minden félbehagyott mondat.
Addig is őrzöm azt a biztos tudást:
A szeretet megtalál minden hazautat.
[Final Chorus]
Bármerre visz most az út, bennem helyed van,
A csendes napok közt is ugyanúgy megmaradsz.
Ha ritka is az óra, mikor összeér a két kezünk,
A távolság csak mérföld, nem választ el belül.
[Outro]
Más-más úton járunk, mégis egyfelé,
A szív hazavisz hozzád, bárhol ér az éj.
Bár a hétköznapok rohannak, s a távolság nagy úr,
Életünk más-más utakon vonul.
Ha ritkán is tudunk egymás szemébe nézni,
A szívünk megtanulta a távolságot túlélni.
[Pre-Chorus]
Egy régi képeslap a fiók mélyén,
Kézírásod őrzi a délután fényét.
Nem kell hozzá térkép, hogy tudjam, merre jársz,
Egyetlen mondatod hazatalál.
[Chorus]
Bármerre visz most az út, bennem helyed van,
A csendes napok közt is ugyanúgy megmaradsz.
Ha ritka is az óra, mikor összeér a két kezünk,
A távolság csak mérföld, nem választ el belül.
[Verse 2]
Más ablakból nézzük, ahogy véget ér a nap,
Másik város őrzi a kimondatlan szavakat.
De ha egyszer végre megérkezik a hétvége,
Egy csésze kávé mellett folytatjuk a mesét.
[Pre-Chorus]
Egy régi képeslap a fiók mélyén,
Kézírásod őrzi a délután fényét.
Nem kell hozzá térkép, hogy tudjam, merre jársz,
Egyetlen mondatod hazatalál.
[Chorus]
Bármerre visz most az út, bennem helyed van,
A csendes napok közt is ugyanúgy megmaradsz.
Ha ritka is az óra, mikor összeér a két kezünk,
A távolság csak mérföld, nem választ el belül.
[Bridge]
És mikor végre nem siet se perc, se vonat,
A válladon pihen majd minden félbehagyott mondat.
Addig is őrzöm azt a biztos tudást:
A szeretet megtalál minden hazautat.
[Final Chorus]
Bármerre visz most az út, bennem helyed van,
A csendes napok közt is ugyanúgy megmaradsz.
Ha ritka is az óra, mikor összeér a két kezünk,
A távolság csak mérföld, nem választ el belül.
[Outro]
Más-más úton járunk, mégis egyfelé,
A szív hazavisz hozzád, bárhol ér az éj.
음악 스타일
Intimate Hungarian pop ballad, warm piano-led verses with soft acoustic guitar and restrained low strings; steady gentle 6/8 sway, close expressive vocal, rising harmony and fuller drums in the chorus, then a quiet piano-and-voice outro. Clear natural Hungarian diction, polished but human mix.
