Más Környékről

[Verse 1]
Más környékről jövök, más a járásom,
Poros udvar, lyukas zseb, abból tanulásom.
Anyám szeme fáradt, mégis áll a ház,
Én meg viszem magammal, ami ott rám talált.

Nem volt könnyű kenyeret törni reggelre,
A szegénység tanított meg nem dőlni el benne.
Hideg volt a lépcső, hosszú volt az út,
De aki lent nő fel, az tudja, mi az út.

[Pre-Chorus]
És te jöttél, mint egy szép ígéret,
Közel engedtem, azt hittem, végre szépet.
De a mosolyod mögött valami törve állt,
Láttam a szemedben, hogy már máshol jársz.

[Chorus]
Csalódás lettél, lány,
Csalódás lettél, lány.
Én hittem benned rég,
Te meg hagytad itt a szégyent.

Csalódás lettél, lány,
Csalódás lettél, lány.
Más környékről jövök én,
De a szívem nem kér fél pénzt.

[Verse 2]
Nem volt palota, csak festék a falon,
És minden hibám rajta maradt a tavalyon.
Te meg finom szavakkal jöttél az estbe,
Azt mondtad, maradsz, aztán eltűntél messze.

Láttalak nevetni más karjában ott,
Mintha én csak egy név lettem volna a padlón hagyott.
De nem török meg, bár fáj ez a kör,
Aki a semmiből jön, annak keményebb a bőr.

Nem szégyellem azt, honnan hoz a lábam,
Mert a kevésből lett erős minden vágyam.
Ha te el is vittél valamit belőlem,
Azt a hitet nem kapod meg soha tőlem.

[Pre-Chorus]
És te jöttél, mint egy szép ígéret,
Közel engedtem, azt hittem, végre szépet.
De a mosolyod mögött valami törve állt,
Láttam a szemedben, hogy már máshol jársz.

[Chorus]
Csalódás lettél, lány,
Csalódás lettél, lány.
Én hittem benned rég,
Te meg hagytad itt a szégyent.

Csalódás lettél, lány,
Csalódás lettél, lány.
Más környékről jövök én,
De a szívem nem kér fél pénzt.

[Bridge]
Most már tisztán látom, mit ért a csönd,
Nem minden ragyogás mögött van aranyföld.
Én megmaradok, ha szakad is az ég,
A fájdalom után is áll még a lépés.

[Final Chorus]
Csalódás lettél, lány,
Csalódás lettél, lány.
Én hittem benned rég,
Te meg hagytad itt a szégyent.

Csalódás lettél, lány,
Csalódás lettél, lány.
Más környékről jövök én,
És már nem viszel el többé.