Szirtek Alján

[Vers 1]
Vágyak tengerében,
nyugodt szirtek alján,
búsan fodrozik
a megpihent jövő.

A múlt megtépázott bugyrában,
forrongva gőzölög
az elmúlt esztendő,
szívem peremén.

Szilaj szelek útra kelnek,
viszik tovább
a vad álmokat,
messze, messze.

[Pre-Chorus]
És én állok még,
a part szélén,
tenyeremben a só,
ajkamon a néma kérdés.

Merre visz a holnap,
ha a tegnap
még mindig
a nevemen szól?

[Chorus]
Vidd tovább, vad álom, vidd tovább
(vidd tovább)
A megtört csöndet szétfeszíti már
(szétfeszíti már)

Vidd tovább, vad álom, vidd tovább
(vidd tovább)
A szívem újra útra kel ma már
(útra kel ma már)

[Vers 2]
Kopott kövek között
még csillan egy nyom,
egy eldobott ígéret
a földbe kapaszkodott.

De a szél nem kérdez,
csak ránt a ruhámon,
és minden régi seb
egy kicsit enged most.

Látom, ahogy a hab
a szirtig felér,
s a féltett csendem
lassan szétzenél.

[Pre-Chorus]
És én hallom még,
ahogy bennem
a megőrzött remény
dobban egyet, majd megindul.

Merre visz a holnap,
ha a tegnap
már nem tart
vissza többé?

[Chorus]
Vidd tovább, vad álom, vidd tovább
(vidd tovább)
A megtört csöndet szétfeszíti már
(szétfeszíti már)

Vidd tovább, vad álom, vidd tovább
(vidd tovább)
A szívem újra útra kel ma már
(útra kel ma már)

[Bridge]
Ha elbukik a part,
én akkor is megyek,
a tajtékból kiemel
egy halk, makacs menet.

Nem kérek már
könnyebb eget,
csak azt, hogy vigyél,
ahol végre lélegzek.

[Chorus]
Vidd tovább, vad álom, vidd tovább
(vidd tovább)
A megtört csöndet szétfeszíti már
(szétfeszíti már)

Vidd tovább, vad álom, vidd tovább
(vidd tovább)
A szívem újra útra kel ma már
(útra kel ma már)