Csak te

Párám, párám, párámmmm...

Lehet, hogy sokat vártam,
de az élet meghálálta.
Minden szépet, minden jót,
amit veled élhettem át.
Tudom, sokszor vártad azt,
hogy egyszer minden jobb lesz már.
De az anyagiak mit sem érnek,
Hisz velem vagy és nem árván.

Ma is, holnap is, örökké,
hisz az élet nekem teremtett téged.
Őszintén csak veled, csak veled,
nélküled én soha nem leszek.
Szeretlek, amíg dobban a szívem,
szeretlek minden lélegzetben.
És ha egyszer nem veszek levegőt,
akkor is szeretlek... szeretlek.

Ha majd eljön az a pillanat,
amikor többé nem látsz már,
gondolj mindig a szép emlékekre,
azok vezetnek tovább.
És ha hiányzom, csak ülj le mellém,
oda, hol mások virágot hoznak elém.
Ne sírj értem, mert ott leszek veled,
minden könnyed letörlöm csendesen.

Ma is, holnap is, örökké,
hisz az élet nekem teremtett téged.
Őszintén csak veled, csak veled,
nélküled én soha nem leszek.
Szeretlek, amíg dobban a szívem,
szeretlek minden lélegzetben.
És ha egyszer nem veszek levegőt,
akkor is szeretlek... szeretlek.

Páááá ráámmm... pááárámmmm...
Párám, párám, párámmmm...
Figyelek rád, mert szeretlek.
Ha nem veszek levegőt...
akkor is... szeretlek.