가사
Kacag a hold, rám az éjszakában. Bízok a holnapban, a mában. Dobban a szív, éltet a remény. Ragyogjon rám sokáig a fény.
Ne múlna el, soha, ami szép volt. Kacagjon rám vén a telihold. Fiatalság, elrohant már régen. Emlék marad, az ember szívében.
A holnaptól én, kicsit már félek. Elrohantak felettem az évek. Fáradt a szív, egy pillanat az élet. Amíg élek, addig én remélek.
Fáradt a szív, egy pillanat az élet. Amíg élek, addig én remélek. Addig én remélek.
Kacag a hold, rám az éjszakában. Bízok a holnapban, a mában. Dobban a szív, éltet a remény. Ragyogjon rám sokáig a fény.
Ne múlna el, soha, ami szép volt. Kacagjon rám vén a telihold. Fiatalság, elrohant már régen. Emlék marad, az ember szívében.
A holnaptól én, kicsit már félek. Elrohantak felettem az évek. Fáradt a szív, egy pillanat az élet. Amíg élek, addig én remélek.
Fáradt a szív, egy pillanat az élet. Amíg élek, addig én remélek. Addig én remélek.