가사
I. versszak
Huszonhét éve fogod a kezem,
jóban, rosszban mindig mellettem.
Minden nap ajándék, hogy itt vagy velem,
a szívem hazaér, ha rád nézhetem.
II. versszak
Szeretem a gondoskodásod, minden apró rezdülés,
a csendes pillanatokban is érzem, mennyire félt.
Életem értéktelen lenne nélküled,
te adsz fényt a napoknak, te vagy mindenem.
Refrén
Örökké szeretni foglak, Ancikám,
így súgja a szívem minden éjszakán.
Huszonhét év és még annyi vár ránk,
köszönöm a csodálatos lányaink –
minden velük töltött percben ott vagy te,
örök otthonom vagy a lelkemben.
III. versszak
Az idő elszalad, de mi csak erősödünk,
két kéz, egy élet – így maradunk, amíg élünk.
Ha újra kezdeném, is téged választanálak,
hisz nélküled a világ csak néma árnyalat.
Refrén
Örökké szeretni foglak, Ancikám,
így súgja a szívem minden éjszakán.
Huszonhét év és még annyi vár ránk,
köszönöm a csodálatos lányaink –
minden velük töltött percben ott vagy te,
örök otthonom vagy a lelkemben.