Rossz cicák balladája

[Verse]
Rossz cicák az utcán, széllel szemben szalad,
Hátukon zsák, benne minden, amit raboltak magad.
Sötét sikátor, karmaik csikordulnak kövön,
Egyik nyávog, másik vicsorog, fegyver a zsebükön.

Macskák bandája, fénycsóva az éjben,
Néha nevetés, néha sírás a szélben.
Pénztárgép cseng, mikor a bolt kirakatot törnek,
Szívük jég, szemük láng, álmokban köröznek.

[Chorus]
Sós Hajnalka ezt már nem bírja,
A szomszéd macskákat szinte elátkozza.
"Nem lesz rend, míg ezek itt vannak,"
De a cicák csak röhögnek, és tovább haladnak.

[Verse 2]
A főnök, egy cirmos, bajszán dohányfüst,
Szavaitól még a legkeményebb szív is megküzd.
"Ez a város a miénk, minden utca, minden ház,"
Mondja, miközben karmol, és az éjszaka varázs.

Hajnalka néz ki az ablakon, sóhaj a széllel,
"Miért lettetek ilyenek? Hol a régi énem?"
De a cicák nem hallgatnak, csak a zsákmányt számolják,
A szomszéd kutyák is félnek, csendben elbujdossák.

[Bridge]
Nyávogás és zörgés, a város sosem alszik,
Rossz cicák bandája mindent szétszaggat, mint a szik.
Hajnalka álmodik egy világról, hol csend van,
De a valóság macskanyom, minden sarkon rend van.