Tesó

Gyere tesó, mondjuk el, mi fáj,
Közben én húzok egy cigit, ez így megy már rég
Nincs köztünk más, csak a szakadék,
A múltunk visszhangzik, mint egy régi lemez.

Hány éjszaka ment el, míg számoltuk a csillagokat,
Két barát az utcán, füstben merült gondolatok,
Ne légy már gyenge, hiszen tudod jól,
Együtt erősebbek vagyunk, mint bármilyen fal.


Mi fáj? Mi fáj? Mondjuk ki bátran!
Egy szál cigi közöttünk nincs más hátra.
Csak a canabis és az emlékek,
De együtt megküzdünk minden nehézséggel.


Dohányzik az égbolt, mi meg ott állunk,
Férfiak vagyunk most, nem csak gyerekek álmunk.
Beszélgetés közben nézzük a várost,
Minden sarkon új történet vár ránk ma is.

Még mindig itt vagyunk, nem hagytuk el egymást,
Az idő változik, de mi maradunk a pályán.
Szívom be a füstöt, s közben jönnek az álmok,
A barátság kincse sosem válik álmokká.


Mi fáj? Mi fáj? Mondjuk ki bátran!
Egy szál cigi közöttünk nincs más hátra.
Csak a canabis és az emlékek,
De együtt megküzdünk minden nehézséggel.


Nézd meg jól testvér! Itt vagyok neked,
Bármi történik majd velem is veled.
Ez az élet nem könnyű játék;
mégis együtt küzdve mindent legyőzhetünk még!


Mi fáj? Mi fáj? Mondjuk ki bátran!
Egy szál cigi közöttünk nincs más hátra.
Csak a canabis és az emlékek,
mégis együtt megküzdünk minden nehézséggel.