가사
Kora reggel felébredtem,nem mozdult a lábam;
Most is csak a friss kávémra vártam.
Megcsapott az illata és kinyílott a szemem;
Éreztem,hogy gyorsabban ver az én kicsi szívem.
Miután a reggeli is jóízűen elfogyott;
A rosszkedvem az egycsapásra elhagyott.
Kinéztem az udvaromra,mit kéne ma tenni;
Átgondoltam meló után hova kéne menni.
Mivel munka volt itt bőven,nem volt hozzá kedvem;
Ezért inkább a nejemmel kirándulni mentem.
Dolgos ember vagyok,higgyétek el nékem;
Csak sajnos ritkán visz rá engemet a vérem.
Tudjátok meg,rendben van a háztáji is nálam;
Mégsem ez volt az első,amire vágytam.
Azt mondják a munka a szegényeknek való vétek;
Éppen ezért ezzel a bűnnel én sohasem élek.