가사
gyümölcsben vastagszik
a csend, héját darázs fúrja át,
ágak között osztja a fény
az árnyék testamentumát,
volt valami, utánad, gyenge,
de sóhajtott, kapott levegőt,
aztán ő se, persze, persze,
nem pirult el a távozás előtt,
rég kimarad: a „miért?”, a „merre?”
a „megöl vagy csak megsebez?”,
bent a konyhapulton hagytad,
mi volt az? mindegy, elketyeg,