Piacon

Átjárja lényem az izgalom:
Megszerzem-e vagy elbukom?
Vadászom tárgyakra, történelemre,
felkapom fejem a történetekre.
A régit és patinást láthatom
a veterán bolha piacon
Árulja mindenki, amije van.
E tárgyakban láthatom magam.
Múlik az idő, most megtudom.
Szembe jön gyerekkorom.
Gyermekkori játékaim,
biciklim, könyveim, emlékeim.
Távol mulatós zene szól.
A későn jövő csak most pakol.
Pár megszállott kincset keres.
Vásárló ma sincs tömeges.
Megszállott műgyűjtők
guberálnak ritkaságokat
S egy csendes, öreg úr
motor alkatrészekre nyomul.
Bár vásárolni alig fognak,
inkább csak nézelődnek, kutatnak.
S a milliós kincs mind ott lapul
a tulajdonosnak konokul.
Járom a kirakott portékát sorban
izgatottan és elvakultan,
s keresek rég nem látott tárgyat.
Felkelti bennem a vadász-vágyat:
az antik áruk tömege.
Várják az árusok, hogy veszek-e.
Van itt szablya negyvennyolcból,
porcelán, óra, sok kincs a múltból.
Szőnyegek, könyvek, kerámiák,
Jézus szobrok és Máriák.
Érmek, pénzek és áhítat.
Árulnak kegytárgyakat.
Árulnak lelkesen, kedves arccal.
Meggyőznek akár egy mosollyal,
ha elbambulok, és hagyom,
és rám ragad az izgalom.
Szeretettel beinvitálnak,
a "vásárlójelöltnek" kedvében járnak.
Bosszúsak néha, ha alkuszom,
vagy akár fillérért megkapom
kinézett, féltett "kincsüket".
Odaadják olcsón, bár lehet,
hogy a festmény nem is valódi,
de azért patinás, régi holmi.