Miért

Miért a bú, miért a kín, mi ez?
Miért a jaj, miért szakadt belőlem,
Talán a lét, mely elfutott előlem?
Az árva csend fülembe cseng, zizeg.
Talán a könnyek is görögve hullnak,
Talán a szív keserve sírja azt.
Talán szeret, dalolja még a dalt,
A rejtekében az megélte múltat.
A fájdalom, mi énemet szorítja,
Kihűlt az ágy, a dér, s a tél a társ.
Szerettem én tavasznak illatát,
De jégvirág, mi ágyamat borítja.
Tavaszra vágyom, álmokat keresve,
találni újra mámoros melegre.