A pokol felé

[Guitar solo]
[Verse01]
Látod, eltakartam az arcom,
Nézd csak, elvakított a fény,
A napba néztem az égen,
És most újra születtem én.
[Verse02]
Lehet, hogy havat hord a szél,
De újra tavaszra vált a tél,
Törött tükörrel a pirkadatban,
Ugyanabban a pillanatban...
[Verse03]
Elhagyod szívedet,
Talán, észre sem veszed.
Ezért, megígérem ezerszer,
Hogy megkeresem veled,
Az éltető fényeket,
Az eldobált éveket,
Kifakult kép összes karcán,
Egy fiatal lány halvány arcát.
[Verse04]
Úgy félek, szétszakítja a lelkem,
Újabb jeleket vés belém,
Lassan elfolyik a vér, mert
Aki szomjas, az inni kér.
[Verse05]
Könyvek, dalok az otthonom.
Ócska színházban, színpadon,
Megtörik a fény a földön,
Fekete, fehér, néma börtön...
[Verse06]
Hozzáadom a színeket,
Az elszakadt széleket.
Az eltitkolt rímeket,
Ami megszületett neked.
[Verse07]
Az elkésett mondatot,
Az elveszett ünnepet,
Az utat, mi végtelen,
Mert nélküled nem mehet!
[Verse08]
A választott csillagod,
Kiégett lámpa volt,
Nem keresel kincseket,
Már tudod, hogy nincsenek.
[Verse09]
Most mindened itt hagyod,
Érzed, fájni fog nagyon,
Szemedből a könny kicsordul.
A pokol felé, negyvenen túl...
[Verse10]
Elhagyod szívedet,
Talán, észre sem veszed.
Ezért, megígérem ezerszer,
Hogy megkeresem veled,
Az éltető fényeket,
Az eldobált éveket,
Kifakult kép összes karcán,
Egy fiatal lány halvány arcát.
Hozzáadom a színeket,
Az elszakadt széleket.
Az eltitkolt rímeket,
Ami megszületett neked.
Az elkésett mondatot,
Az elveszett ünnepet,
Az utat, mi végtelen,
Mert nélküled nem mehet!