Őszülő üzenet

Fal tövén már ül az alkony,

Csordogál egy üres éj…

Kilépnék az öröklétből,

Vállat von bókol gunyosan a szél

Már megőszült… az… az… üzenet…

Hallgasd, Ébredő, a Tél súgja még…

Már megőszült… az… az… üzenet…

Titkos szó, talán már rég nem él…

A meg nem szült levél színes álomkép

szép szemével elfelejt

Lassú árnyék, tánc

egy gyűrt papíron…

A címzett titkos –

nem felel.

Már megőszült… az… az… üzenet…

Hallgasd, Álmodó, a Tél súgja még…

Már megőszült… az… az… üzenet…

Titkos szó, ami örökre él…

Vízbe fojtott szenvedély, drágakő,

– már nem felel…

Kacagva súg a Tél, – elveszett Fiának –

– Öcsi, figyelj –

Már megőszült,… – az… az… üzenet… –

Már megőszült… az… az… üzenet…

Hallgasd, Öcsi, a Tél súgja még…

Már megőszült… az… az… üzenet…