Vas lelkek

VAS LELKEK

1. versszak

Szürke utcák közt nőttem fel,
hideg kövek hívtak engem el.
Nem volt kéz, mely felemel,
csak a csend, mi bennem énekel.

Sebhely rajzol minden új napot,
véres úton hordom álmokat.
Aki elesik, újra talpra áll,
bennem izzik minden fájdalom.

Pre-refrén

Láncok csörögnek, de nem tartanak,
a félelem már rég nem én vagyok.
Acélba öntött minden gondolat,
a szívem még mindig dobog.

Refrén

VAS LELKEK!
Tűzben született a holnapom!
VAS LELKEK!
Nem hajlok meg, nem adom!
Harc az élet, ez az utam,
vér és verejték minden szavam.
VAS LELKEK!
Élek, míg bennem ég a láng!

2. versszak

Barát kevés, az árny sokat ér,
minden lépés újabb csatatér.
Sorsom kovácsa én magam vagyok,
nem könyörgök senkinek.

Szél ordít fenn a hegytetőn,
a remény még bennem él.
Minden bukás új fegyver lett,
vasból épült a szívem rég.

Pre-refrén

Nincs visszaút, nincs kegyelem,
az út végén ott vár a fény.
Ha százszor is porba zuhannék,
százegyszer újra felkelnék!

Refrén

VAS LELKEK!
Tűzben született a holnapom!
VAS LELKEK!
Nem hajlok meg, nem adom!
Harc az élet, ez az utam,
vér és verejték minden szavam.
VAS LELKEK!
Élek, míg bennem ég a láng!

Szólórész

A villám hasítja az eget,
de nem töri meg a lelkemet.
A csendből lett a fegyverem,
az idő többé nem győzhet le!

Utolsó refrén

VAS LELKEK!
A magány edzett harcossá!
VAS LELKEK!
Nincs bilincs, mi fogva tartaná!
Aki egyedül is talpon áll,
annak nevét az idő is megőrzi már!
VAS LELKEK!
Örökké ég a láng!