Lakiteleki Árnyak

[Verse 1]
Lakiteleki srácok, sok a nagy szavad,
de mögötte csak üres, hideg marad.
Szétkoptattátok bennünk a bizalmat,
megint mi vittük el a lelki viharokat.

Eszti néz rám: elég volt ebből ma,
Kitti mondja halkan: nem kérünk több sebet, ma.
Nem játék az, amit otthagytok utánunk,
csak törött este és végigszántott álmunk.

[Pre-Chorus]
És ha jöttök, mi már messziről látjuk,
a szép beszéd mögött a régi árnyuk.
Nem kell több kör, nem kell több kör,
a szívünk nem lesz többé a földön.

[Chorus]
Eszti és Kitti, elég volt már,
Lakiteleki szájjal jött a kár.
Eszti és Kitti, kimondja most,
amit adtatok nekünk, az fájdalom volt.

Eszti és Kitti, nem kérünk több,
tőletek csak trauma jön és köd.
Eszti és Kitti, állunk ma itt,
és nem hajolunk meg többé megint.

[Verse 2]
Volt, aki mosolyból csinált csapdát,
volt, aki hazudta, hogy majd vigyáz ránk.
Aztán mikor kellett volna embernek lenni,
csak a hallgatás maradt, meg a könnyek a tenyérnyi.

Nehéz szavak ültek a konyha sarkán,
meg a sok kimondatlan, szennyes akármán.
De mi összeraktuk magunk újra reggel,
nem visz már senki minket szét egyetlen emberrel.

[Pre-Chorus]
És ha jöttök, mi már messziről látjuk,
a szép beszéd mögött a régi árnyuk.
Nem kell több kör, nem kell több kör,
a szívünk nem lesz többé a földön.

[Chorus]
Eszti és Kitti, elég volt már,
Lakiteleki szájjal jött a kár.
Eszti és Kitti, kimondja most,
amit adtatok nekünk, az fájdalom volt.

Eszti és Kitti, nem kérünk több,
tőletek csak trauma jön és köd.
Eszti és Kitti, állunk ma itt,
és nem hajolunk meg többé megint.

[Bridge]
Most már magunknak őrizzük a csendet,
nem adjuk nektek az összes percet.
Ami történt, az nem lesz vicc,
tanuljátok meg: a seb is visszaszól itt.

[Chorus]
Eszti és Kitti, elég volt már,
Lakiteleki szájjal jött a kár.
Eszti és Kitti, kimondja most,
amit adtatok nekünk, az fájdalom volt.

Eszti és Kitti, nem kérünk több,
tőletek csak trauma jön és köd.
Eszti és Kitti, állunk ma itt,
és nem hajolunk meg többé megint.