Teve 1

A teve fohásza.
Monoton
üget a süppedő homokon
a sivatag lova, a tétova teve tova.
Hátán rezegve mozog a rozoga kúp alakú púp.
A helyzete nem szerencsés.
Apró szemcsés homokkal telve a füle, a nyelve.
Sóvár szemekkel kutat kutat.
Még öt-hat nap
kullog baktat.
Az itató tava távol,
s oly rettentő messze még az oázis.
Erre utal az alábbi fohász is:

- Tevék ura!
Te tevél tevévé engem eleve,
Teveled nem ér fel tevefej tétova veleje.
Te terved veté a tevevedelő tavat tavaly távol,
de tévednél, vélvén, vén híved neved feledve
elvetemedve vádol.
Nem! Vidd te tevelelkem hovatovább tova,
mivel levet - vert vederbe feltekerve -
nem vedelve lett betelve a te tevéd szenvedelme.
Te nevedbe legyen eme
neveletlen tevetetem eltemetve!
S evezzevel eme teve
levelkévét kivilevelhevelteve.

Rájár a rájára a rúd:
rút arája jó pár órája vár rája.

Derengett, dorongott,
merengett, szorongott,
kerengett dorong ott,
de nem vett korongot.

Akkor jó a jó hajó, ha jó hajó a jó hajó.
Gyere Gyuri Győrbe, győri gyufagyárba,
gyújtsunk gyertyát győri gyufagyárban
gyártott gyúlékony gyufával.

Ádám bátyám, Pápán járván,
pávát látván, száját tátván,
lábát rázván pávává vált.