[Verse 1] Beton az alap Ahogy lépek az úton White City tanít Nem kímél a módon Fények az éjben Árnyék a falon Minden egy döntésen múlik egy napon
Sziréna a beat Ez adja a tempót Kép a fejemben Végigégett bentről Blokk az imám De a hitem a vérben Kezem a zsebben Készen a vészre
Volt Hogy a lépcsőház lett a sulim Hideg a korlát Csúszik a múltig Számolom hány lépés van a hídig Kérdem magamtól: meddig marad így még?
[Chorus] White City tanít Néha túl keményen Ha elalszol egyszer Felkelsz a mélyben Betonba írt név Ez itt a pecséted Ha félre lépsz ma Holnap már késő lehet
Fények az éjben Futnak a falon Árnyék a testem Futok az alagútban Minden egy döntés Minden egy vagyon Vagy felvisz az égig Vagy lehúz az alom
[Verse 2] Kezemen tinta Sztorik a bőrön Aki velem futott Nem marad a földön Egyik a rács mögött Másik a földben Harmadik néz rám Kérdés a szemében
Három út egyszerre Melyik a végén? Melyiknél várod Hogy tiszta a kép még? Számolom halkan Mennyi az esélyem Hogy holnap is látom anyámnak a szemét
Blokk alja kórus Kiabál az éjben Valaki ma bukik Másik épp felébred Zsebben a tervem Fejemen a csuklya Nem játszom a hőst Csak maradok ugyanaz
[Chorus] White City tanít Néha túl keményen Ha elalszol egyszer Felkelsz a mélyben Betonba írt név Ez itt a pecséted Ha félre lépsz ma Holnap már késő lehet
Fények az éjben Futnak a falon Árnyék a testem Futok az alagútban Minden egy döntés Minden egy vagyon Vagy felvisz az égig Vagy lehúz az alom
[Bridge] Kérdem a tükröt: ki vagyok ma még? Az Aki fél Vagy az Aki lép? Ha mindent elvesz Akkor is állok Mert ebben a városban ebből lett bármi Hogy vállalsz
[Chorus] White City tanít Néha túl keményen Ha elalszol egyszer Felkelsz a mélyben Betonba írt név Ez itt a pecséted Ha félre lépsz ma Holnap már késő lehet
Fények az éjben Futnak a falon Árnyék a testem Futok az alagútban Minden egy döntés Minden egy vagyon Vagy felvisz az égig Vagy lehúz az alom
Stile di musica
Dark, moody drill beat with deep bass and clipped hi-hats; male vocals delivered in a cold, conversational tone that tightens into urgent double-time on the last bar of each verse. Hook widens with layered low-octave harmonies and subtle choral pad to feel ominous yet catchy, then drops back to a sparse groove for verses to spotlight the storytelling.