Testi
A padláson a hő is kevesebb, mint a pénzem,
Nem csoda, hogy néha kicsit szétesik az észem.
Mert meló van bőven, csak fizetség nincsen,
A csávó arca komolyabb, mint egy filmben.
Látom, ahogy néz el, a horizontot pásztázza,
Csak a füst marad, ahogy a cigit elszívja.
De fizetni? Hát az már nagy kihívás,
Olyan ritka nála a pénz, mint tehenen a díjboksz!
Padlást szigeteltem, fődémet raktam,
De a fizetés valahogy mindig elmaradt,
A távolba nézős ember csak szívta a cigijét,
„Majd utalok, haver!” – hát persze… egyszer majd, reméljük még!