A padláson a hő is kevesebb, mint a pénzem, Nem csoda, hogy néha kicsit szétesik az észem. Mert meló van bőven, csak fizetség nincsen, A csávó arca komolyabb, mint egy filmben.
Látom, ahogy néz el, a horizontot pásztázza, Csak a füst marad, ahogy a cigit elszívja. De fizetni? Hát az már nagy kihívás, Olyan ritka nála a pénz, mint tehenen a díjboksz!
Padlást szigeteltem, fődémet raktam, De a fizetés valahogy mindig elmaradt, A távolba nézős ember csak szívta a cigijét, „Majd utalok, haver!” – hát persze… egyszer majd, reméljük még!