Klaudia, a mindenem

[Verse 1]
Tizenhét éve indult, egy messzi úton át,
Háromszáz kilométer választotta két világát.
Minden búcsú után újra útra keltem én,
Mert már akkor tudtam: te vagy az otthonom, Klaudiám.

[Pre-Chorus]
Sokan fordultak ellenünk, nem értették, miért,
De fogtuk egymás kezét, és mentünk tovább a szélben.
Ha elfogyott az erő, a másik adott még,
A jég hátán is megéltünk, míg közös lett az ég.

[Chorus]
Klaudia, te vagy a társam, a szívem biztos partja,
A hosszú út minden kilométere hozzád vitt haza.
Martin és Hanna nevetése tölti be a házunk,
Mindenért, amit együtt építettünk, hálás vagyok, drágám.
Büszke vagyok rád, és arra, ahogy szereted őket,
Tökéletes anyjuk vagy, nekem pedig a mindenem.

[Verse 2]
Most már együtt járjuk be a szebbnél szebb tájakat,
Nyaraláskor új emlékek őrzik minden napunkat.
Sokat dolgozom értetek, hogy semmiben ne legyen hiány,
De a legnagyobb kincsem az, ha látlak mosolyogni rám.

[Pre-Chorus]
Martin, a fiunk, olyan büszkeség nekem,
Hanna, a kislányunk, fényt hoz minden reggelen.
Amit régen csak reméltünk, ma itt él velünk,
És bármerre visz az élet, egymás mellett megyünk.

[Chorus]
Klaudia, te vagy a társam, a szívem biztos partja,
A hosszú út minden kilométere hozzád vitt haza.
Martin és Hanna nevetése tölti be a házunk,
Mindenért, amit együtt építettünk, hálás vagyok, drágám.
Büszke vagyok rád, és arra, ahogy szereted őket,
Tökéletes anyjuk vagy, nekem pedig a mindenem.

[Bridge]
Ha újra indulna minden, ugyanúgy téged választanálak,
A távolságon, a nehézségen át is hazatalálnék hozzád.
Köszönöm, hogy erőt adtál, mikor elfáradtam,
Köszönöm a két csodát, akikkel teljessé váltam.

[Final Chorus]
Klaudia, te vagy a társam, a szívem biztos partja,
Tizenhét év után is te vagy minden vágyam haza.
Martin és Hanna nevetése tölti be a házunk,
Amit együtt átvészeltünk, abból lett minden álmunk.
Büszke vagyok rád, és arra, ahogy szereted őket,
Szeretlek, Klaudia — ma és minden eljövendő évben.

[Outro]
A hosszú út hazavitt hozzád,
És itt van minden, amire vágytam.