[1. versszak]
Ha szürke az ég, és a világ furcsa már,
ha minden csak forog, de semmi sem talál,
bekapcsolok egy dalt, s megváltozik a város,
a szomorúság elmegy, és minden újra álmos…
Van, aki a rockért, van, aki a reggae-ért él,
van, akit a techno vad ritmusa kísér,
a klasszikus zene varázslatos csoda,
minden zenei stílusnak megvan a maga joga!
[Refrén]
A zenéért élek, ez az én gyógyszerem,
reggeli ködből is felébreszt hirtelen,
magával ragad, és messzire visz el,
ritmusával boldogsággal tölt meg engem!
A zenéért élek, a táncparkett királynője,
nem számít, ki mit választ, mi a kedvence,
mindenkinek más kell, és ez így szép,
de a hetvenes évek bennem élnek még!
[2. versszak]
Van, aki salsát táncol hajnalhasadásig,
van, aki a metállal ugrál reggelig,
a jazz kedvelője elegáns nagyúr,
a pop rajongója énekel, míg bele nem fárul.
Mindenkit tisztelek, ez az igazság,
minden hangjegyben ott van a boldogság,
de ha a basszus szól: „bum-bum-bá!”,
a lelkem már a diszkóban táncol tovább!
[Refrén]
A zenéért élek, ez az én vitaminom,
minden reggel ünnep, ha a ritmust hallgatom,
úgy gyújt lángra engem, mint egy szikra fénye,
a hétfőből is tánc lesz, vidámság és béke!
A zenéért élek, társam az életben,
nincs olyan dal, mit tiltanék a szívemben,
mindenkinek más kell, és ez így szép,
de a hetvenes évek bennem élnek még!
[Átvezető – Bridge]
Trapéznadrágok, tükrök a falakon,
színes fények táncolnak a plafonokon,
forog a diszkógömb, fenn ragyog az ég,
s minden gondunk apróbb lett, mint valaha még!
[Refrén – Finálé]
A zenéért élek, ez a nagy szenvedélyem,
minden dal új érzést ébreszt a szívemben,
a zene összeköt, nem kérdezi, miért,
és megdobogtatja a te szívedet s az enyémét!
A zenéért élek, büszkén mondom én,
ha megszólal a funky, nincs megállás többé!
Minden stílus fontos, ezt jól tudom én,
de a hetvenes évek az elsők a szívem mélyén!
Ó-ó-ó! A hetvenes évek örökké élnek!
Megjegyzés: A fordítás a magyar nyelv természetes hangzásához igazodik, ezért néhány sort átfogalmaztam, hogy könnyebben lehessen énekelni. A refrénben különösen hangsúlyos maradt a hetvenes évek iránti szeretet és a diszkó hangulata!
[1. versszak] Ha szürke az ég, és a világ furcsa már, ha minden csak forog, de semmi sem talál, bekapcsolok egy dalt, s megváltozik a város, a szomorúság elmegy, és minden újra álmos… Van, aki a rockért, van, aki a reggae-ért él, van, akit a techno vad ritmusa kísér, a klasszikus zene varázslatos csoda, minden zenei stílusnak megvan a maga joga! [Refrén] A zenéért élek, ez az én gyógyszerem, reggeli ködből is felébreszt hirtelen, magával ragad, és messzire visz el, ritmusával boldogsággal tölt meg engem! A zenéért élek, a táncparkett királynője, nem számít, ki mit választ, mi a kedvence, mindenkinek más kell, és ez így szép, de a hetvenes évek bennem élnek még! [2. versszak] Van, aki salsát táncol hajnalhasadásig, van, aki a metállal ugrál reggelig, a jazz kedvelője elegáns nagyúr, a pop rajongója énekel, míg bele nem fárul. Mindenkit tisztelek, ez az igazság, minden hangjegyben ott van a boldogság, de ha a basszus szól: „bum-bum-bá!”, a lelkem már a diszkóban táncol tovább! [Refrén] A zenéért élek, ez az én vitaminom, minden reggel ünnep, ha a ritmust hallgatom, úgy gyújt lángra engem, mint egy szikra fénye, a hétfőből is tánc lesz, vidámság és béke! A zenéért élek, társam az életben, nincs olyan dal, mit tiltanék a szívemben, mindenkinek más kell, és ez így szép, de a hetvenes évek bennem élnek még! [Átvezető – Bridge] Trapéznadrágok, tükrök a falakon, színes fények táncolnak a plafonokon, forog a diszkógömb, fenn ragyog az ég, s minden gondunk apróbb lett, mint valaha még! [Refrén – Finálé] A zenéért élek, ez a nagy szenvedélyem, minden dal új érzést ébreszt a szívemben, a zene összeköt, nem kérdezi, miért, és megdobogtatja a te szívedet s az enyémét! A zenéért élek, büszkén mondom én, ha megszólal a funky, nincs megállás többé! Minden stílus fontos, ezt jól tudom én, de a hetvenes évek az elsők a szívem mélyén! Ó-ó-ó! A hetvenes évek örökké élnek! Megjegyzés: A fordítás a magyar nyelv természetes hangzásához igazodik, ezért néhány sort átfogalmaztam, hogy könnyebben lehessen énekelni. A refrénben különösen hangsúlyos maradt a hetvenes évek iránti szeretet és a diszkó hangulata!