Eljött az éjszaka, a könnyeimet iszom, Arcomban feszül már minden kis izom. Hol vagy már, kérlek, hova könyörögjek? Ha neked hát nem, miért a többieknek röhögjek?
Repülnek a Teszlák, de piros hó nem esik, Miért van az, hogy a dízel drága, mint ugyanúgy a rezsik! Mondtad, majd szeretsz, ha a piros hó le esik, Az engedélykéréseim várnak rád, csak a hibáidat lesik.
Adok egy esélyt hát keress fel újra, Várok én még rád, de ne tekints a múltra, keress fel gyere, legyél a jövőm, Legyél majd ki először veszi fel elhordott cipőm.