Dalszöveg
Emlékszem még a régi estékre,Hogy simítottad hajam, néztél az égre.Mikor féltem, Te voltál a békém,A biztos pont egy forgó világ szélén.Minden szavad egy halk ölelés volt,A sötét éjben Te voltál a hold.(Refrén)Köszönöm, Anya, a végtelen türelmet,Hogy megtanítottál, mi az az igaz szeretet.Bárhová sodor az élet vihara,Te vagy a fény, mi hazahívna.Köszönöm, hogy vagy, és fogod a kezem,Te vagy a legszebb dal az életemen.(2. Versszak)Most én állok itt, s már értem a gondod,Mikor némán is a súlyomat hordoztad.A könnyeid rejtve, a mosolyod adva,Hogy nekem ne kelljen néznem a bajra.Minden értem tett lépted egy kincs,A te jóságodnak határa nincsen.(Refrén)Köszönöm, Anya, a végtelen türelmet,Hogy megtanítottál, mi az az igaz szeretet.Bárhová sodor az élet vihara,Te vagy a fény, mi hazahívna.Köszönöm, hogy vagy, és fogod a kezem,Te vagy a legszebb dal az életemen.(Bridge / Átkötő)Ha olykor messze járok, a hangod elkísér,Egy anyai szívnél semmi többet nem ér.Nincs elég virág, s nincs elég szó,Hogy elmondjam neked: minden veled jó.(Záró refrén / Outro)Köszönöm, Anya, hogy mindig itt voltál,Hogy akkor is hittél, mikor más már nem szólna.Te vagy a fény, az örök hazaváró,A legszebb szív, mi a világon lakozó.Szeretlek, Anya.Boldog anyák napját