Timinek

1. Versszak)
A sportpályán láttalak meg, még minden más volt,
Csak egy kislány voltál, de a szívem máris lángolt.
Tudtam ott és akkor, hogy te vagy az az egy,
Akihez az utam majd egyszer hazamegy.
(Refrén)
Timi, nézz rám, az idő elrepült,
De a sorsunk végül mégis kisimult.
A titkos éjjeleken ,köszöntél az ablakon át.
(2. Versszak)
Emlékszem az éjre, a hinta halkan lendült,
Mikor anyám hazaküldött, mert úgy aggódott érted.
Aztán elsodort az élet, kerestük a más mellet a helyünket,
Más utak hívtak, s már nem volt közös tervünk
(3. Versszak)
Mikor újra láttalak, már falak magasak voltak,
A régi sebek benned még mélyen sajogtak.
Nem bíztál bennem, nehéz volt az út,
De a szerelem győzött, s a sötét múlt elmúlt.
(Bridge)
És nézd meg most, hol tartunk mi ketten,
Mindent megvívtunk csendben.
Itt van a kislányunk, a csodás Olívia,
Ő a jel, hogy hogy meg érte.
(Zárás)
Révbe ért az életünk, mert a feleségem lettél,
Köszönöm, hogy végül újra mellém szegődtél.
Timi, te vagy a minden, s ez a kis család,
Vigyázok rátok egy életen át.