Penge

penge éles suhamlás, s te tok
abba csúszok, oda tartozok
oda visz a szél, a tűz nyelvet oda ölt
körömszakadtáig velem pörölj

sokáig távol, nyeldes, mintha hab
lennél bennem, nagy vasak
járnak át, hadd fájjanak
jobb az, a semmi az iszonyat

csukott szád mögött vannak szavak
kimondva jók, de elhallgattattalak
szemed mögé belopom magam
egyedül vagy, egyedül te maradsz

összevissza ver, halpikkelyes utak
meghazudtolják mindig önmagukat
ölelésbe fulladtál, magadat ölelted magadra
megtagadtál, mártva sav tavaszba

mártva, látod, olyan sekélyes
minden éjjel az enyém lesz
minden órád, legvégül te magad
nem adom meg magam