Dalszöveg
Felkiált egy néma indián,
kinéz a vár befalazott ablakán.
Előkapja otthon felejtett pisztolyát,
lelövi kopasz sógora, minden szál haját.
Aztán felpattan a rég megdöglött lovára
és elvágtat a napfényes éjjszakába!
Szükségben bármit megehetsz, ami nem esz meg téged.
A férjhez adott lány olyan, akár az ajtón kiöntött víz.
Edd, amit szeretsz, de öltözz abba, amit mások szeretnek!
Az arany megvásárolható, a tudomány megfizethetetlen.
A tudás olyan kincs, mely tulajdonosát mindenhová elkíséri.
Egész rakomány könyv sem ér fel egyetlen jó tanítóval.
Ahol farkas jár, ott erdő nő.
Aki pacalt akar enni vagy özvegyasszonyt elvenni, ne kérdje, mi volt benne.
Aki a halála előtt ültetett egy fát, már nem élt hiába.
A tömegközlekedésnek öt ellensége van: a négy évszak és az utasok.
Ha már húsodban a nyíl, hiába minden ugrándozás.
Nem a szarvas megy át az úton. Az út megy át az erdőn.
Aki szerencsés a játékban, szerencsétlen a szerelemben.
Mihelyt behegedt a seb, elszállnak a legyek.
A kínaiak bármit megesznek, ami repül,
kivéve a repülőgépet;
bármit, aminek négy lába van,
kivéve az asztalt;
és bármit, ami úszik, kivéve a hajót.
A madár választja meg magának a fát,
s nem a fa választja meg magának a madarat.
A legnagyobb utazó az,
aki képes volt legalább egyszer körbejárni önmagát.