Dalszöveg
Verse 1
A falnak beszélek, bazdmeg, megint egyedül,
A bögréd itt maradt, de te már messze kerülsz.
Mondtad, hogy “kész”, mintha kapcsolót nyomnál,
Én meg itt maradtam, mint egy kibaszott roncsállvány.
Hazugságok szaga ül még a szobán,
“Majd beszélünk” – ja persze, ez volt a dumád.
Tele van a fejem veled meg a szarral,
Kösz, hogy széttörtél, nagy taps, kurva vastaps.
Pre-Chorus
Ne hívj, ne írj, ne játssz már velem,
Minden szavad csak újabb seb nekem.
Refrén
Elmentél, és baszd meg, fáj, de dühösebb vagyok,
A szívem helyén most káromkodás dobog.
Szerettelek, igen – na ez volt a baj,
Most üvöltök a csenddel: menj a picsába, haj!
Verse 2
A fotókat törlöm, de az agyam nem reset,
Minden utcán ott vagy, kibaszott deja vu-set.
A barátaid szerint én voltam a szemét,
Vicces, mert te rúgtál belém még egyet a végén.
Azt mondtad: “nem te vagy, én vagyok” – na ne röhögtess,
Ez a klisés szöveg most már tényleg öl, érted?
Összepakoltál, mint egy tolvaj éjjel,
És én maradtam a romokkal meg ezzel az egésszel.
Pre-Chorus
Ne gyere vissza könnyes szemmel, kérlek,
Most tanulok élni nélküled végleg.
Refrén
Elmentél, és baszd meg, fáj, de dühösebb vagyok,
A szívem helyén most káromkodás dobog.
Szerettelek, igen – na ez volt a baj,
Most üvöltök a csenddel: menj a picsába, haj!
Bridge
Talán majd egyszer lecsillapodom,
De ma még az egész világot elküldöm a francba, nagyon.
Nem vagy szörnyeteg, csak rossz idő voltál,
Egy vihar, ami mindent szétbaszott nálam.
Utolsó refrén
Elmentél, kész, vége, zárva a kapu,
Nem leszek többé a múltad csapdájú rabja.
Ha fáj is, túlélem, megyek tovább,
De ma még hadd legyek mérges — és hadd káromkodjak.
A zene stílusa
Classic Rock, Rock, Pop Punk, Rap, Anger, Coloratura Soprano, 80-120 BPM